Logo de la plateforme dolceta

Fogyasztói Oktatás

 
 
 
 

Tanítási és tanulási módszerek

A tanítási és tanulási módszerek alatt olyan specifikus technikákat értünk, amelyeket a tanár/segítő egy adott tanfolyam, tanóra vagy tevékenység stb. során használ. Minden alkalmazott tanulási módszer esetén figyelembe kell venni, hogy önmagában az információnyújtás nem elegendő. Így a tanulási módszereknek ki kell terjedniük a tanulók számára szükséges ismeretek, készségek és attitűdök területére is, hogy kialakítsák és fejlesszék a tartós, egészséges, fenntartható és polgárhoz méltó életmódhoz szükséges kompetenciákat.

A tanulási módszer megválasztása során, igen fontos szempont az életkor figyelembe vétele. Alább néhány megfontolandó „tippet” talál a fogyasztói oktatási tevékenység különböző korcsoportokban történő szervezéséhez:

Gyermekek

- 0-tól 2 éves korig: Az ember sohasem túl fiatal vagy túl öreg a tanuláshoz. Ebben a korban a felfedezés, az imitáció és a célra-orientált tevékenységek bizonyulnak hatékony tanulási módszernek.
- 2-től 7 éves korig: Az ilyen életkorban lévő lányoknak és fiúknak a vizuális segédeszközök használata, a gyakorlati tapasztalatok, a rövid utasítások és a gyakorlati próbálkozások lesznek a megfelelő stratégiák.
- 7-től 11 éves korig: A vizuális segédeszközök és a gyakorlati tapasztalatok megtartása mellett alkalmat kell adni a rendszerezésre és fel kell vetni analitikus gondolkodást igénylő problémákat.
- 11 éves kortól: Továbbra is ajánlottak a 7-11 éves fiúk és lányok számára fent említett stratégiák. A tényszerűség azonban kibővítendő a hipotetikus kérdések felfedezésével és a kiterjedt értelmű fogalmak értelmezésével.

Fiatalok és felnőttek

A felnőttek tanulási módszereinek összefoglalását az alábbi táblázatban láthatjuk:

Felnőttkori tanulás
A nevelőre összpontosító tanulás A tanulóra összpontosító tanulás. A társadalmi környezet
Modell Kognitív Konstruktivista Konduktivista
Fontos szerzők Piaget Rogers Maslow Bruner Ausubel Vigotsky Freire Skinner Bandura
A tanulás alapja Nevelők Tananyagok Ismétlés Velünk született adottságok Kölcsönhatás a társadalmi környezettel Oktatói közvetítés Velünk született adottságok Egyéni erőfeszítés
A tanulással kapcsolatos felelősség Az oktatóé A tanulóé és az oktatóé A tanulóé
Oktatók A tanulási folyamat irányítói A tanulási folyamat közvetítői Oktatási anyagokkal helyettesíthetők
Tanulók Passzívak Interaktívak Aktívak
A tartalom szervezése Széttagolás a belső logikának megfelelően Funkcionalitásra, a tanuló tapasztalatára és előzetes tudására épül A tanuló érdeklődésére és szükségleteire épül
Tanulási stratégia Irányított Magyarázó Szemléltető Interaktív Interdiszciplináris Dialógusra épülő Aktív Nem-irányított Rávezető
Tanulási tevékenység Az oktató előadásának hallgatása Problémamegoldás Kísérletezés
Források és tananyagok Helyettesítik vagy kiegészítik a nevelőt Az oktató a forrás Helyettesíti az oktatót

A táblázat három elméleti megközelítését mutatja be annak, hogy a felnőttek hogyan tanulnak. Annak eldöntését, hogy ezek közül melyiket válasszuk, illetve, hogy az egyes megközelítések melyik elemére alapozzunk, arra a sajátos kontextusra kell építeni, amelyben a tanulás zajlik. Ugyanakkor és általában véve elmondható, hogy:

Mivel a felnőttek rendelkeznek… A felnőttek tanulásának középppontjában kell, hogy álljon a …
Az egész életre szóló tanulási képességekkel Funkcionalitás [1]
Iskolai tudással Kontextualizáció [2]
Gyakorlati tudással Interdiszciplináris stratégiák [3]
Belső motivációval Dialógusra épülő módszerek [4]
Különböző érdekekkel és szükségletekkel Rejtett képességek [5]

A felnőttek fogyasztói oktatásához számtalan jól használható tanulási stratégia áll rendelkezésre. Ilyen stratégia az értékek felderítése [6], a dilemma [7], a szerepjáték [8] vagy az ok-okozati diagramm [9]. Az egyik vagy másik választása során a legfontosabb dolog annak a biztosítása, hogy a résztvevők ne csak az ismeretek befogadói, hanem saját tanulási folyamataik visszatükrözői, tervezői, cselekvői és értékelői is legyenek.

[1] földön járó, gyakorlatias tartalmak használata

[2] a megelőző tapasztalatokra alapozó tanítás, amely figyelembe veszi a tanuló társadalmi helyzetét

[3] különböző tudásterületek tartalmainak felhasználása

[4] egyenlőként kezeli a tanulót és érveit, nem pedig előadását tekinti lényegesnek

[5] inkább arra összpontosít, amivel a tanuló rendelkezik nem pedig arra, amivel nem

[6] Értékek felderítése: az értékek és cselekedetek személyes vagy közösségi rendszerére vonatkozó gondolkodás elősegítését megcélzó stratégia. Ennek gyakorlati megvalósításában a tanárok/facilitátorok az alábbiakban nyújtanak segítséget:
- Egy sajátos érték, hit vagy cselekedet visszatükrözése
- Az érték, hit vagy cselekedet lehetséges társadalmi és személyes előnyeinek vagy hátrányainak figyelembe vétele.
- A lehetséges alternatívák és opciók értékelése.
- Egy vagy több opció közötti szabad választás.
- A választott opció gyakorlása és eredményeinek értékelése.

[7] Dilemma: Valamely cselekvéshez kapcsolódó felelősség megértését célzó stratégia. Ennek gyakorlati megvalósításában a tanárok/facilitátorok az alábbiakban nyújtanak segítséget:
- Egy rövid történetet adnak elő, amelyben értékkonfliktus van és amelyben két etikai következményekkel járó alternatíva között kell választani.
- Ösztönzik a lehetséges opciókról folytatott vitát.

[8] Szerepjáték: A problémamegoldás különböző alternatíváinak elemzésére irányuló stratégia. Ennek gyakorlati megvalósításában a tanárok/facilitátorok az alábbiakban nyújtanak segítséget::
- A kulcsfontosságú helyzetek, gyakorlatok és tevékenységek azonosítása.
- Felkészülés a dramatizálásra.
- Különböző szerepeket adni a csoport különböző tagjainak.
- Ösztönözni a dramatizálással kapcsolatos vitát.

[9] Ok-okozat diagramm: Egy probléma vagy jelenség okainak elemzésére irányuló stratégia. Ennek a gyakorlati megvalósításához a tanárok/segítők elősegítik:
- Egy adott szituáció okainak azonosítását.
- A különböző okok és okozatok végiggondolását.
- Az elsődleges és másodlagos okok meghatározását.
- A meghatározott okokat tartalmazó diagramm felrajzolását.
- A probléma egészének megvitatását.