Az Európai Bizottság Integrált Termékpolitikája
Az Európai Bizottság 2001. február 7-én fogadta el az Integrált Termékpolitika (Integrated Product Policy, IPP) Zöld Könyvét. A Zöld Könyv a termékorientált környezetvédelmi szabályozás megteremtésére tesz stratégiai javaslatot annak érdekében, hogy elősegítse a környezetkímélő termékek piacának fejlődését. A dokumentum mind a kínálati, mind a keresleti oldal számára több megoldási lehetőséget sorol fel.
Az Integrált Termékpolitika koncepciója
Az Integrált Termékpolitika célja egy általános, környezetvédelmi irányultságú termékpolitika kialakítása a tagállamok mindegyikében.
Az Integrált Termékpolitika olyan közösségi politika, amely a termékek és szolgáltatások környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztését tűzte ki célul, figyelembe véve a termék életciklusának minden fázisát. Ez az ún „bölcsőtől a sírig” szemlélet, mely az alapanyagoktól a termék kidobásáig minden mozzanatra kiterjed. (A dokumentum angol nyelvű változata letölthető itt).
Az Integrált Termékpolitika koncepciója szerint a termék életciklusában alapvetően három nagy fázist különíthetünk el egymástól:
- nyersanyagok kitermelése és feldolgozása
- termelés és értékesítés
- felhasználás és hulladékkezelés
Környezettudatos termékfejlesztés és termékhasználat esetén a három fázis során a a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
1. Nyersanyagok kitermelése és feldolgozása fázis
- A felhasznált nyersanyag-mennyiség csökkentése és hatékony felhasználása
- Fenntartható módon előállított/kitermelt nyersanyagok és alapanyagok felhasználása
- A nem megújuló, korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyagok helyettesítése, másodlagos nyersanyagok felhasználása
- Újrahasznosított nyersanyagok felhasználásának növelése
- Újrahasznosítható nyersanyagok felhasználásának növelése
- Környezetkárosító nyersanyagok kiküszöbölése
2. Termelés és értékesítés fázis
- A talaj-, levegő- és vízszennyezés csökkentése
- A termelés során felhasznált energia minimalizálása
- A termelés során keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, különös tekintettel a mérgező hulladékokra
- A termelés során keletkező hulladék mennyiségén belül az újrafelhasználható rész arányának növelése
- A gyártásból eredő zajterhelés csökkentése
- Területtakarékos építkezés, régi gyártelepek „újrahasznosítása”, területek rekultiválása
- Szállítás minimalizálása
3. Felhasználás és hulladékkezelés fázis
- A termék és a csomagolás újrahasznosíthatóságának javítása
- A termék és a csomagolóanyag újrahasznosított alapanyagtartalmának növelése
- A termékhasználat során fellépő környezethasználat csökkentésére olyan terméktulajdonságok javítása – amennyiben ezek értelmezhetők – mint az üzemanyag-takarékosság, energiatakarékosság, működési hatékonyság
- A termékek élettartamának, tartósságának javítása
- A termék hasznos élettartamának végén környezettudatos megszabadulás a terméktől: elajándékozás/értékesítés más használóknak, szelektív gyűjtés, veszélyes hulladék speciális kezelése, stb.
Mit tesz/tehet az állam az Integrált Termékpolitikában megfogalmazott javaslatok figyelembe vételének támogatására, elősegítésére?
- A zöld fogyasztást segítő eszközök – mint például a környezeti címkézés, környezeti termékdeklarációk vagy a zöld beszerzések – legfőbb jellemzője, hogy a fogyasztók vásárlási szokásainak befolyásolását célozza meg, leginkább azok környezeti információkkal való ellátásával.
- A zöld termelést segítő eszközök elsődleges célja a termelők támogatása a környezettudatos termékek megtervezésében és gyártásában. Ilyen eszközök – többek között – az életciklus-elemzés és a környezettudatos terméktervezés.
- Az egyéb eszközök és ösztönzők nem közvetlenül a terméket érintik, de támogatást nyújthatnak a vállalatok számára az életciklus-elemzés alkalmazásában. Ilyen eszközök a környezeti irányítási rendszerek – mint az ISO 14001 vagy az EMAS -, a környezeti jelentések és a környezeti számvitel, valamint a témával kapcsolatos kutatások és fejlesztések.
A termékorientált környezeti szabályozás terén az Európai Unióban az északi országok a legaktívabbak, különösen Svédország és Dánia. Ez az a két ország, amely törekszik mind a kínálati mind pedig a keresleti oldal ösztönzésére, szemben például Hollandiával, ahol a kínálati oldal támogatása hangsúlyos és Nagy-Britanniával, ahol pedig főleg a keresleti oldal támogatására koncentrálnak.
Az Európai Unió Integrált Termékpolitikájával kapcsolatban az alábbi oldalakon olvashat bővebben:
Az Európai Bizottság kapcsolódó weboldala: http://ec.europa.eu/environment/ipp/
Borsos Beáta (2004): Az EU Integrált termékpolitikája és más nemzeti termékpolitikák. In: Zölden és Nyereségesen. 6. 2. 6-7. o. Letölthető itt
Közép- és Kelet-Európai
Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar Iroda (2006): Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások keretprogram. Letölthető itt
