Az élelmiszertermelés történelmi, nemzeti és nemzetközi aspektusai
Az agrártermelők emberemlékezet óta arra törekszenek, hogy javítsák, tökéletesítsék az élelmiszertermelési módszereket és a megtermelt termények kezelésének, eltartásának technikáit. Az élelmiszertermelés hagyományos eljárásai ennek a hosszú kísérletezési és az alkalmazkodási folyamatnak az eredményei, amelyek így szinte a tökéletességig fejlődtek.
Magyarország földrajzi fekvésének, domborzati és éghajlati viszonyainak és a kiváló termőképességű talajoknak köszönhetően a legtöbb mérsékelt égövi kultúrnövény termelésében kiváló adottságokkal rendelkezik, és ez a helyzet az elmúlt egy évezred alatt fejlett agrárkultúra létrejöttét eredményezte. Az ország mai területének 66%-a alkalmas a mezőgazdasági művelésre. A kedvező földrajzi viszonyok mellett további előnyöket jelent a munkaerő szakképzettsége, a magas színvonalú oktatási és kutatási háttér és a hatósági feladatokat ellátó intézményrendszer.
Globálisan vizsgálva az élelmiszertermelés kérdését, komoly egyensúlytalanságokra figyelhetünk fel. A világ lakosságának közel egyhatoda egyre súlyosabb élelmiszer- és vízhiánnyal küzd. Az erőforrások egyenlőtlen elosztása és kimerülése egyre súlyosabb konfliktusokkal jár. Az élelmiszer és az ivóvíz ma már stratégiai jelentőségű kérdés. A földéhség a természet jelentős átalakítását és a biodiverzitás csökkenését eredményezi. Az élelmiszerek nem megfelelő minősége következtében hosszabb távon komoly egészségügyi kockázatok merülhetnek fel.
Ebben a részben ezeket a kérdéseket vesszük vizsgálat alá.
Amikor a legutóbbi jégkorszak végén az emberek letelepedtek, a korábbi vadászó-gyűjtögető életmód helyett rendszeres növénytermesztésbe kezdtek. A kultúrnövények termesztésének legkorábbi bizonyítékai az újkőkorból, Kr. e. 5000-ből, a mai Irak területéről származnak. Ugyanerre az időre tehető az állattartás kezdete is. Tovább…
A magyar mezőgazdaság az itt élő emberek számára szinte minden korban elegendő táplálékot biztosított, és hagyományosan a magyar gazdasági élet alapja volt, amely más gazdasági ágakat is meghatározott. A hazai lakosság élelmiszerellátása mellett több évszázados jellemzője az exportorientáltság is. Már a középkorban fontos külkereskedelmi árucikkek az alapvető mezőgazdasági termékek (gabona, marha), majd később ezek mellett a feldolgozott agráripari termékek is. A 20. század elejére Magyarország fejlett élelmiszeriparral rendelkező agrár-ipari országgá vált. A 20. század utolsó harmadára pedig a magyar élelmiszergazdaság már Európa egyik legfejlettebb élelmiszertermelője. Tovább…
A világ egy főre jutó, közvetlen emberi fogyasztást szolgáló élelmiszerkínálata ma jóval nagyobb, mint harminc évvel ezelőtt volt. Ennek a folyamatnak azonban elsősorban a gazdag országok a fő haszonélvezői, mert a táplálkozási helyzet ezekben az országokban javult jó néhány szempontból. Minthogy a fejlődés kikerülte a kevésbé fejlett országok nagy részét, a világ sok régiójában mindmáig igen magas az alultápláltság szintje. A folyamatos népességnövekedés miatt az alultápláltság arányának csökkenése nem csökkentette az alultáplált népesség abszolut számát. Tovább…
