Biotermesztés
Azt a fajta mezőgazdasági művelést, melynek során nem használnak fel szintetikus vegyszereket, biogazdálkodásnak, ökogazdálkodásnak vagy organikus gazdálkodásnak nevezzük. A biogazdálkodás során a termelők olyan módszereket és anyagokat alkalmaznak a kártevők, betegségek és gyomok elleni védekezésben, illetve a talaj tápanyagellátásában, amelyek teljes egészében természetesek, nem károsak sem az egészségre, sem pedig az élő környezetre.
A biogazdálkodás megvalósulhat nagyüzemi szinten, ekkor a gazdálkodó hivatalos minősítést igényelhet, és termékeit környezetbarát vagy biotermékekként forgalmazhatja, illetve háztartási szinten is, a kiskertekben, veteményesekben, gyümölcsösökben.
Hasznos tanácsok a biotermesztéshez
Az Európai Unióban – így hazánkban is – a mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak akkor szabad ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartása mellett, az állam hatósági kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről igazolással, Magyarországon tanúsítvánnyal.
A biotermesztéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
Európai Unió
- A Tanács 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
- A Bizottság 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról.
- A Bizottság 1235/2008/EK rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben] az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról.
Magyarország
- 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól.
Biotermesztés a ház körül
Ön is megvalósíthat virágoskertjében, veteményesében, gyümölcsösében biogazdálkodást, egészségesebbé téve így környezetét. Alkalmazza bátran az alábbi tippeket!
Ha éveken keresztül ugyanarra a helyre ugyanazt a növényt vetjük, részleges tápanyag- és nyomelem-hiány lép fel és elszaporodnak a fajtaspecifikus kártevők. Készítsünk kertterveket, így nyomon tudjuk követni, hogy adott területre csak 2-3-4 év elteltével ültessük ugyanazt a növényt. A vetésforgó segítségével tehát csökkenthetjük a kártevőirtás és a trágyázás szükségességét.
Vannak növények, melyek egymás mellett jól fejlődnek, erősítik egymást, egymás mellett jól fejődnek, de nincsenek pozitív hatással egymásra, illetve egyik, vagy mindkettő rosszabbul fejlődik egymás szomszédságában. Érdemes kihasználni az erősítő hatású kapcsolatokat, melyek például megnyilvánulnak abban, hogy egyik növény távol tartja a másik kártevőit. A csatolt táblázatban példákat talál a jó növénytársításokra.
- Környezetbarát tápanyag utánpótlás
— Istállótrágya (zacskós marhatrágya gazdaboltokban is vásárolható)
— Komposzt házilag is készíthető – tippek például itt olvashatók
— Ásványi anyagok (alginit, meliorit, r.tufa, zeolit)
— Lombtrágya
— Fahamu (nagy kálium, és nyomelem tartalma miatt hasznos lehet zöldségeink számára)
- Ökológiai minősített permetszerek
A vegyszerpiacon megjelenő termékek közül az ökológiai szemléletű gazdálkodásban felhasználható növényvédő szereket, tápanyag-kiegészítőket és talajjavító anyagokat a Biokontroll Hungária Kht. engedélyezi. Többségükön szerepel a Biokultúra Egyesült „Biotermesztésben ajánlott” feliratú védjegye, amelyről első ránézésre tudjuk, hogy az adott termék az organikus gazdaságokban felhasználható.
Kiváló természetes permetszer a csalánlé. Elkészítése egyszerű: 5 kiló friss csalánhajtást fa-, fém-, műanyag- vagy betonedénybe tenni, felönteni 20 liter vízzel, majd napos helyre tenni. Nyári napon a lé erjedése rövidesen megindul, miközben igen erős, kellemetlen szag keletkezik. Az erjedés tíz nap alatt befejeződik, ekkor az oldatot át kell szűrni és ötszörös mennyiségű vízzel felhígítva heti egyszeri alkalommal használni permetezésre vagy öntözésre. A csalánlé növeli a virágok, fák és vetemények ellenálló képességét. Hígítás nélkül sikeresen alkalmazhatjuk a kertben a levéltetvek, takácsatkák, káposztalepke hernyója, burgonyabogár ellen. Csalánlével jól kezelhetjük a vashiányban szenvedő növényeket. Különösen hatásos a klorózisban szenvedő málnák, gyümölcsfák, zöldségek és dísznövények esetében. Ha rendszeresen locsoljuk a növények tövét hígított csalánlével, a lombozatuk szép zöld lesz, a sárga levélzet eltűnik.
A növényi sorrend hatással van a gyomokra, ugyanis vannak növények melyek segítik a gyomok megtelepedését, mások akadályozzák. Lényeges tehát, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval, és egy éven belül is egymás mellé mindig a másik csoportból válasszunk növényt.
— Gyomnevelő növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, és általában a nagy térközre ültetendő, viszonylag kompakt növekedésű, nem túl bokros zöldségnövények.
— Viszonylag jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab, amelyek kissé kúsznak, talajon elterülnek, azaz beárnyékolják a felszínt.
Lényeges a megelőzés: akkor kezdjük el irtani a gyomot, amikor még kevés van
— Védekezzünk a gyomosodás ellen úgy, hogy takarjuk a talajt, pl. mulccsal vagy fűkaszálékkal.
— Saraboló kapával fordítsuk ki a földből a kisebb gyomokat és a csírába szökkent magokat, majd 1 napig ne öntözzünk, ennyi idő kell ahhoz, hogy a gyökerük kiszáradása miatt elpusztuljanak.
Az ecet 5-10 %-os oldata kiváló gyomirtó szer. Ha kultúrnövények közelében használjuk, ügyeljünk arra, hogy csak a gyomra kerüljön. A forró víz is természetes gyomirtóként használható.
Már az USA-ban és Kanadában is felismerték, hogy a gyep, illetve a tökéletes gyepre törekvés rendkívül környezetterhelő tevékenység. A gyep akkor szép igazán, ha folyamatosan öntözik, gondoskodnak a tápanyag-utánpótlásról (hiszen a nyírás rengeteg tápanyagot elvon) és gyomtalanításáról. Általában mivel jár mindez? Vízpazarlással, műtrágyázással és szintetikus szelektív hatású gyomirtók alkalmazásával, melyek a fűféléket nem, csak a kétszikű gyomnövényeket ölik meg.
A gyepet azonban környezetbarát módon is lehet ápolni. Mindenekelőtt azonban egy fontos szemléletbeli változtatásra van szükség: nemcsak a tökéletes gyep az elfogadható, hanem a kissé gyomos, kevésbé sűrű pázsit is betölti funkcióját.
— Öntözzünk például összegyűjtött esővízzel a vezetékes víz használata helyett.
— Ősszel ki lehet szórni a fűre komposzttrágyát, amely a téli időszakban bemosódik a földbe. Kerüljük a szintetikus műtrágyák használatát!
— A gyomok többsége nehezen viseli a rendszeres nyírást. Így ha hetente rendszeresen lenyírjuk a füvet legalább másfél-két hónapon keresztül, akkor e zavarást nem tűrő gyomok ennyi idő alatt kipusztulnak.
— A megmaradókat pedig (például gyermekláncfű, útifüvek) gyomkiszúró eszközzel irthatjuk ki a fű közül.
— A gyep gyommentességének egyik alapfeltétele, hogy a gyepet gyomosító növényeket soha ne hagyjuk magot érlelni, azaz jóval előbb vágjuk le a füvet ezekkel együtt, különben lehetetlen lesz lépést tartani a gyomok terjedésével.
