Élelmiszertermelés – növénytermesztés
Élelmiszereink jelentős részének alapanyaga növényi eredetű: gabona, olajos mag, zöldség, gyümölcs. Európa éghajlata az északi országok kivételével mindenütt alkalmas arra, hogy ezekből sokfélét termesszenek. Néhány országban – így Magyarországon is – az adottságok lehetővé teszik, hogy nagy mennyiségben és széles választékban állítsanak elő növényi eredetű élelmiszer alapanyagot. Ez nagyrészt a mezőgazdaság egyik fő ágának, a növénytermesztésnek az üzemeiben történik. Jelentős azonban a nem üzemszerű termesztés is a házkörüli vagy a hobbikertekben, különösen vidéken és az üdülőterületeken.
A növénytermesztésben különböző termelési, gazdálkodási módokat, technológiákat alkalmaznak, amelyek eltérően érintik a fenntarthatóság kérdését.
A mezőgazdaság kulcsszerepet játszott az emberi civilizáció történetében. Az ipari forradalom időszakáig a világ népességének nagy része a mezőgazdaságban dolgozott. A hagyományos agrárgazdálkodás munkaintenzív és időigényes volt. A földet kapával és ekével művelték meg, gyakran állati erőt alkalmaztak. Az öntözővizet ugyancsak az állatok vagy a természetes energiaforrások (pl. szél, a gravitáció) segítségével szállították és juttatták ki a földekre. Az aratás fáradságos, hosszú napokig tartó munka volt. Tovább…
A 19. század végén és a 20. század elején gyors ütemű gépesítés zajlott a mezőgazdaságban. Elsősorban a traktorok megjelenése gyorsította fel korábban elképzelhetetlen mértékben a gazdálkodási feladatok ellátását. Ez a fejlődés jó néhány európai és amerikai országban nagy mennyiségű magas minőségű termék termelését tette lehetővé. Tovább…
Az integrált gazdálkodás összekapcsolja a hagyományos gazdálkodási módszereket a modern technológiával. Magas műszaki színvonalon, magas szakértelemmel folyó, a gazdasági (piaci), higiéniai, humán- és állategészségügyi, környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi (állatjóléti) követelményeknek megfelelő, a szántóföldtől, illetve az istállótól a fogyasztó asztaláig minden szakaszában ellenőrzött minőségi tömegtermelés. Tovább…
A biogazdálkodás hosszú távú fenntarthatóságra törekszik. Alapvetően a természeti folyamatokra támaszkodik, zárt anyag- és energiaáramlás jellemzi. Előzményei már az 1920-as évektől kezdve megfigyelhetők. Tovább…
A genetikailag módosított szervezetek, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMOs) olyan növények vagy állatok, amelyek génállományát laboratóriumi körülmények között, géntechnológiával módosították. A géntechnológiai módosítás (molekuláris klónozás vagy in vitro rekombináns géntechnika) az a módszer, amellyel egy élő sejtbe új tulajdonságért felelős idegen gént juttatunk be mesterségesen. Ezt a sejt a szaporodása során a saját génjeinek megsokszorozása alkalmával szintén megsokszorozza és továbbörökíti az utódsejtekbe. A géntechnológiai módosítás alkalmazásával lehetőség nyílt nem rokon fajok génjeinek átültetésére is. Tovább…
Az un. vertikális vagy függőleges mezőgazdaság olyan kezdeményezés, amelynek célja a mezőgazdasági tevékenységek folytatása városi magas épületekben, felhőkarcolókban (« farmscrapers »). Ezekben a sajátos üvegházakban lehetőség nyílhat arra, hogy a megszokott vízszintes gazdálkodás helyett egész évben, ellenőrzött körülmények között, az időjárás kockázatait kiküszöbölve és a termelés során újrahasznosított anyagokat felhasználva lehessen pl. zöldségféléket, gyümölcsöket, gombákat termeszteni. Tovább…
