Hogyan választjuk ki az élelmiszert?
Ebben a részben az élelmiszer-, és italválasztás fenntarthatósági szempontjairól lesz szó. Ha szigorú elveket vennénk figyelembe, ennek alapja az önellátás lenne, tehát mindent maguk a háztartások állítanák elő. Napjainkban azonban az önellátás csupán néhány közösség sajátja.
- Egy részük önként választja a „kivonulást”. Természetesen itt sincs minden esetben szó teljes önellátásról, hiszen bizonyos termékek, alapanyagok cseréje megengedett, illetve az olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyeket az egyes közösségek nem képesek előállítani, „lehetséges” a kapcsolat a külvilággal.
- Az önfenntartó közösségek másik típusa esetén a közösségek nem önszántukból választják az önellátást, mivel az adott gazdasági, társadalmi és környezeti feltételek mellett más választási lehetőségük nincs is. Ez a helyzet elsősorban a fejlődő országokra jellemző.
Bár a mai társadalmak fogyasztása alapvetően nem a fenntarthatóság elvei mentén szerveződik, mégis van létjogosultsága annak, hogy döntéseink révén fenntarthatóbb fogyasztást valósítsunk meg, így is hozzájárulva saját egészségünk és környezetünk megőrzéséhez és egy fenntarthatóbb világ megvalósulásához.
Hogy hol vásároljuk az élelmiszert, számos szempont függvénye. A fogyasztók természetesen ebben is sokfélék. Másképpen reagálunk a minőség, az ár, a könnyű elérhetőség kérdéseire. Van aki szereti, ha széles kínálatból választhat, de van akit éppen ez zavar, és inkább a személyesebb kisboltokat részesíti előnyben. A következő részben a különböző bolttípusokról lesz szó. Tovább…
Az élelmiszervásárlás és -fogyasztás számtalan környezeti hatással jár. Elég, ha csak a vásárlás érdekében tett utazásra vagy a csomagolóanyagok elhelyezésére gondolunk. A következő cikkekben ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg. Tovább…
Az élelmiszerek, élelmiszeralapanyagok vásárlásánál további lényegeses elem lehet a szolidaritás, a méltányosság figyelembevétele például a városi és vidéki lakosság, a fejlett és fejlődő országok vagy éppen az emberi faj és más élőlények között. Ugyanakkor viszont érdemes megjegyezni, hogy a szolidaritás, a méltányosság pontos hátterének feltérképzése komoly ”kihívás”. Nem biztos, hogy egy-egy méltányosnak tekintett szituáció feketén-fehéren erről szól: például abban az esetben, ha egy kedves, fejkendős néni ül a piacon, még nem következik feltétlenül, hogy a saját zöldségét, gyümölcsét árulja...
A Consumer Empowerment (...) Tovább…
A fogyasztóknak joguk van a biztonságos élelmiszerhez. Ezt az elvárást és ezt a jogot sok jogszabály és politika támogatja.
A biztonság megteremtésének egyik alapvető eszköze, hogy a fogyasztók a gyors és megalapozott vásárlási döntéshez korrekt, világos és jól elhelyezett információhoz jussanak az élelmiszerekről. A termékinformációk legfontosabb hordozója az élelmiszercímke, amely tartalmazza a jó döntés meghozatalához szükséges információkat, mindenekelőtt a következőket: gyártó neve, gyártás helye, a termék összetétele, felhasználhatóság időtartama, tárolás, táplálkozási hatások stb.. Az informáltsághoz a fogyasztóknak (...) Tovább…
A fogyasztók napjainkban egyre tudatosabbak az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását illetően, és ez szükségessé tette a minőség elkülönült jelzését. A szokásos élelmiszerjelölések a termékek közötti választáshoz nyújtanak információt. A tanúsítványok és a megkülönböztető minőség jelzések (jelek, ábrák, feliratok) alkalmazásának legfontosabb célja azonban ezen túlmenően a kiváló minőség megjelenítése és a magas elvárásoknak megfelelő minőségi színvonal garantálása. Ennek alapja, hogy az adott termék többletértékkel - valamilyen előnnyel vagy többletfunkcióval - rendelkezik a versenytársak termékeihez képest.
A minőség jel a (...) Tovább…
Az italok fontos részei táplálkozásunknak. Folyadék nélkül nincs élet és élvezhetetlenek az ételek is. Nem mindegy azonban, hogy milyen italt választunk. Az italok különbözőek tápanyagtartalmuknál fogva, egyesek – például az élvezeti vagy az alkoholos italok – pedig egyéb hatásokkal is járnak.
Az italfogyasztási szokások sokat változtak az idők folyamán. A középkorban Európa szerte elterjedt volt a sör és a bor fogyasztása, még reggelire is. A tea, a kávé és a kakaó a nagy földrajzi felfedezések után került az „itallapra”, Magyarországon inkább csak a 20. században. Az égetett szeszesitalok előállításának technológiája az (...) Tovább…
Az élelmiszerek eltartása olyan élelmiszerkezelési folyamat, melynek célja, hogy megállítsa vagy erőteljesen lelassítsa az élelmiszernek a mikroorganizmusok elszaporodása miatti megromlását, a minőség, a fogyaszthatóság, a tápérték elvesztését. Egyes módszerek ugyanakkor éppen bizonyos mikroorganizmusok (pl. gombák) által adnak végleges és tartós formát az élelmiszernek. Ilyen például a sajt vagy a bor készítése.
A magyar háztartásokban a leggyakoribb élelmiszer eltarási megoldások a következők: száraz, hűvös helyen való tárolás, fagyasztás, hűtés, befőzés, sózás, füstölés, erjesztés, aszalás, megfelelő csomagolás. A (...) Tovább…
