Költségek
Ebben a részben bemutatjuk és elemezzük a fenntartható otthon kialakításának költségeit. Ne feledjük, hogy a fogyasztó költségein felül figyelembe kell vennünk a környezetterhelés költségeit is.
Áralakító tényezők
Bármilyen megoldásban is gondolkodunk, az árat tekintve az alábbi három tényezőt kell mindenképpen mérlegelni:
- A kezdeti bekerülési (beszerzési) ár, a beruházás költségei
- A beszerelés, az üzembe helyezés költségei
- A fenntartás, a folyamatos működtetés költségei
Ezek a tényezők együttesen alakítják ki a berendezés tényleges költségeit. Amikor különböző megoldásokat hasonlítunk össze (például fűtési alternatívákat), nemcsak a kezdeti bekerülési árat kell figyelembe vennünk, hanem a továbbiakban rendszeresen felmerülő költségeket is. Ez a három tényező adja egy termék/megoldás teljes életciklus-költségét.
A környezettudatos alternatívák – legyen szó szigetelésről, nyílászárókról, fűtési módozatról, vagy egyéb területekről – mindig magasabb bekerülési költséggel, és gyakran magasabb beszerelési/üzembe helyezési költségekkel is járnak, viszont a folyamatosan felmerülő működtetési költségek rendszerint alacsonyabbak. Kevesebb lesz a fűtés- és az áramszámla, alacsonyabb a vízfogyasztás, a csatornadíj. A beruházás költségtöbbletét a fenntartás költségmegtakarításával összevetve
Ha már környezettudatosságban gondolkodunk, akkor előbbi modellünket ki kell bővítenünk olyan költségtényezőkkel, melyek nem feltétlenül fejezhetőek ki pénzben: a környezetnek okozott károk becsült tényleges vagy eszmei költségeivel. Ezek a költségek ugyan nem közvetlenül nálunk merülnek fel, de tartsuk szem előtt, hogy a környezeti problémák elhárítása, megoldása a mi adóforintjainkból is történik. Továbbá a jövendő generációk (gyermekeink, unokáink) életterének minősége is a mi mostani magatartásunktól, vásárlási döntéseinktől függ, ez pedig pénzben nem kifejezhető szempont.
Most tekintsük át néhány energiatakarékos, környezetkímélő építési megoldás beruházási és fenntartási költségeit:
- Passzívház esetén gyakorlatilag zérus energiaszámlákkal kalkulálhat, mert a ház ellátja önmagát a szükséges árammal, fűtéssel és melegvízzel. Egy passzívház felépítése viszont jóval drágább a hagyományos otthonénál, a plusz ráfordítások körülbelül 8-10 év alatt térülnek meg az energiaszámlákon keresztül.
- Egy környezetbarát alapanyagokból készült, energiatakarékos (esetleg passzív) ökoház körülbelül 30 %-kal kerül többe, mint egy hagyományos otthon. A megtérülés a legelterjedtebb közösségi és egyedi bioszolár fűtés (biomassza+szolár) mellett 15-20 év.
- Ha csupán a hőszivattyús fűtés pluszköltségeit nézzük egy hagyományos gáz-központifűtéshez képest, előbbi körülbelül 2 millió Ft-ba, utóbbi pedig fél – 1 millió Ft-ba kerül, a kazán és a kiépített rendszer minőségétől függően. A pluszráfordítás mintegy 10 év alatt térül meg.
- Ha napkollektorban gondolkodunk, egy 4-6 fős család esetében körülbelül 1 millió Ft-os beruházással kell számolnunk. Ha mondjuk az éves melegvíz igény 50%-át szeretnénk napkollektorból nyerni, akkor a jelenlegi villany és gázárak mellett 4-6 év közé tehető a rendszer megtérülési ideje.
- Pellettüzeléses rendszert (biomassza) családi ház esetében egyelőre nemigen éri meg kiépíteni, mert megtérülési ideje (a maival azonos gázárakat feltételezve) mintegy 30 évre tehető. Csak akkor éri meg, ha valaki saját maga meg tudja termelni a fűtőanyagot, például energiaerdő formájában.
Bővebb információkat tudhat meg a különböző környezettudatos, energiatakarékos beruházások várható költségeiről és megtérülési idejéről, ha beüti az internetes keresőbe a fenti fogalmakat.
