Ebben a részben a városi közlekedés módjairól, azok költségeiről, környezeti és egészségi hatásairól és biztonsági kérdéseiről olvashat.
A városi közlekedésre többféle közlekedési mód is szóba jöhet.
Egyéni közlekedési mód a gyalogos közlekedés, a kerékpározás, a taxival vagy autóval való utazás. Választhatjuk a különféle tömegközlekedési módokat is, így az autóbuszt, a trolibuszt vagy az elkülönített pályájú földfelszíni villamost, az elővárosi és városkörnyéki forgalmat lebonyolító vasutakat, illetve a földalatti gyorsvasút szolgáltatásait. Mindezek közül a leginkább környezet- és egészségbarát mód a gyalogos és a kerékpáros, legkevésbé pedig az autós közlekedés. A városi tömegközlekedés mindkét esetben valahol a kettő között van.
Az, hogy melyik a leggyorsabb közlekedési mód, gyakran nem dönthető el. Ez a város nagyságától, a városi forgalom erősségétől, a dugók gyakoriságától, a tömegközlekedési infrastruktúra fejlettségétől, az utak minőségétől, stb. függ. Nagy forgalmú városokban 5-7 kilométeren belül a bicikli gyorsabb tud lenni, mint az autó. A tömegközlekedés, ha el tudja kerülni a dugókat, szintén gyorsabb.
Az egyéni és a tömegközlekedés aránya az adott ország gazdagságától és közlekedési kultúrájától, szokásaitól, valamint a város méretétől is függ. Például egy 100 ezer lakosú városban általában 70-30% az egyéni és a tömegközlekedés aránya, míg 1 millió lakos esetén az arány meg is fordulhat.
