Mobilitás a jövőben
Hogy hogyan fog alakulni a közlekedés a jövőben, pontosan nem lehet tudni. Előre csak a jelen állapot, a jelenben is érvényesülő tendenciák alapján jelezhetünk. Ezek szerint a következő megállapítások tehetők:
- A világ fejlődő országainak közlekedése bizonyára fejlődni fog, különös tekintettel a rohamosan növekvő ún. BRIC országokra (Brazília, Oroszország, India, Kína); ezekben az országokban az autók száma ugrásszerűen növekszik majd. Éppen ezért a világ összes széndioxid kibocsátása minden bizonnyal növekedni fog, annál is inkább, mert az alacsonyabb vásárlóerő miatt biztosan nem a leginkább környezetbarát modellek terjednek el.
- A világ fejlett országaiban pedig egy éppen ellentétes tendencia érvényesül. Egyrészt az egyre fejlettebb technológiáknak köszönhetően egyre alacsonyabb károsanyag-kibocsátású és energiafelhasználású járművek jelennek meg, másrészt pedig talán hosszú távon a közlekedési igény is mérséklődhet.
- Az EU három legfőbb intézménye - a Bizottság, a Tanács és a Parlament 2008. december 3-án megállapodott a bioüzemanyagokról. Az Unió célja, hogy 2020-ra a tagországok energiaigényének 20 százalékát megújuló energiaforrásokból biztosítsa. Az Unió tagjainak biztosítaniuk kell, hogy a bioüzemanyagok felhasználásával legalább 35 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsátanak ki, mintha fosszilis energiahordozókkal működne a szállítási szektor. Ez az arány 2013-ra 45 százalékra, 2017-re pedig 60 százalékra kell emelkedjen.
- Személygépkocsik tekintetében egyre inkább terjed az alacsony energiafogyasztás elérése és az alternatív üzemanyagok felhasználása (elektromos és hibrid meghajtás, biodízel és –etanol), ma már minden márkának/modellnek megvan az alternatív, környezetbarát változata. A tendencia már a repülőgépek piacán is érzékelhető, a British Airways például bejelentette, hogy 2050-re ötven százalékkal kívánja csökkenteni repülőgépei széndioxid-kibocsátását. Mindezt a légitársaság környezetbarát repülőgépek vásárlásával, alternatív üzemanyagok és új technológiák felhasználásával valamint jobb hatásfokú útvonaltervezéssel kívánja elérni.
- Egyre népszerűbbek a fizikai helyváltoztatást kiváltó megoldások, melyek csökkentik az utazások iránti igényt: A cégek például előszeretettel rendeznek videokonferenciákat munkatársaik utaztatása helyett; egyre népszerűbb az otthonról való dolgozás intézménye; ma már ügyeink intézéséhez sem kell feltétlenül kimozdulnunk a lakásból, hiszen igénybe vehetjük például az elektronikus banki szolgáltatásokat, befizethetjük otthonról a csekkeket, stb.
Az ideális állapot akkor valósulna meg, ha az emberiség minden tagja ugyanolyan színvonalú mobilitási lehetőségekhez jutna – a fejlett és fejlődő országokban lakók egyaránt – miközben a károsanyag-kibocsátás jelentősen csökkenne. Belátható, hogy ezt elérni rendkívül nehéz, apró lépések és több évtizedes folyamat eredménye lehet csak, ha egyáltalán megvalósul…
Nekünk, itt a világ fejlett felén annyi a teendőnk, hogy csökkentsük autós, illetve repülős utazásainak a lehető legminimálisabbra és törekedjünk környezetbarát járművek igénybevételére/vásárlására.
Ebben a részben Ön arról olvashat, hogy miért vált fontossá a fenntarthatóság kérdése a közlekedésben (is), és hogyan jelenik meg ez a törekvés a technológiai fejlesztésekben és az egyének mindennapi életében. Tovább…
Ebben a részben Ön a mobilitásnak azokról a lehetőségeiről olvashat, amelyekhez ki sem kell mozdulnia lakásából. Ön fizikai helyváltoztatás, közlekedés nélkül intézhet el bizonyos ügyeket, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak anélkül, hogy személyesen is odautazott volna. Tovább…
Ma már számos nyugat-európai nagyvárosban megvalósult ún. alacsony kibocsátású zónák (Low Emission Zone – LEZ) kijelölése, levegőszennyezettség-csökkentési céllal. Tovább…
Az itt következő oldalakon arról olvashat, hogy milyen gazdasági intézkedésekkel igyekeznek az egyes országokban a közlekedést csökkenteni és a környezetet védeni. Tovább…
