Szolidaritás, méltányosság, a fogyasztók felhatalmazása
Az élelmiszerek, élelmiszeralapanyagok vásárlásánál további lényegeses elem lehet a szolidaritás, a méltányosság figyelembevétele például a városi és vidéki lakosság, a fejlett és fejlődő országok vagy éppen az emberi faj és más élőlények között. Ugyanakkor viszont érdemes megjegyezni, hogy a szolidaritás, a méltányosság pontos hátterének feltérképzése komoly ”kihívás”. Nem biztos, hogy egy-egy méltányosnak tekintett szituáció feketén-fehéren erről szól: például abban az esetben, ha egy kedves, fejkendős néni ül a piacon, még nem következik feltétlenül, hogy a saját zöldségét, gyümölcsét árulja...
A Consumer Empowerment felhatalmazást, a fogyasztók hatalalommal való felruházását jelenti: az üzleti szervezet beleszólást enged az ügyfélnek az adott termék vagy szolgáltatás paramétereinek, jellemzőinek kialakításába. E stratégia szerves részét képezheti az ügyfélkapcsolati menedzsmentnek (a CRM-nek), ahol a vállalat a modern információs és kommunikációs technikákra építve hosszú távon nyereséges vevőkapcsolatok kialakítására törekszik. Hogy ez a „beleszólás” mennyire jelent tényleges beleszólást, és mennyire képes ténylegesen is megváltoztatni dolgokat, az nagy kérdés…
A szülők mindig a legjobbat akarják a gyerekeiknek, ezért a gyerekek születésétől kezdve folyamatosan adják át a helyesnek tartott étkezési szokásokat. A gyerekek növekedésével párhuzamosan a táplálkozással kapcsolatos tudás nyiltan vagy rejtetten a napi vásárlások és az ételek otthoni elkészítése révén kerül közvetítésre. A családban generációkról generációkra hagyományozódnak a szokások. Bár a tizenévesekre még nagy hatással van a családi közösség, viselkedésüket, köztük az étkezési szokásokat is egyre több külső hatás is alakítja. Így például a kortársak, a média, a reklámok és az iskolában tanultak. Hatásukra pozitív és negatív változások egyaránt bekövetkezhetnek az étkezési szokásokban. Tovább…
Sok városi embernek alapvető ismerete sincs a mezőgazdasági folyamatokról és termékekről. Gyakran csupán arra a kevés információra támaszkodnak, ami a tömegkommunikáció révén jut el hozzájuk. Tovább…
Az élelmiszertermelőket törvény kötelezi arra, hogy az általuk feldolgozott vagy csomagolt termékek címkéin tájékoztatást adjanak a fogyasztóknak a termékről. Ezt a szabályt a házilag feldolgozott és forgalmazott termékekre is alkalmazni kell, például a mézre, a lekvárra, a savanyúságra, a borra stb., vagyis a címkén fel kell tüntetni az összetevőket, a gyártás dátumát, az előállítás helyét, a gyártó nevét, címét és a nettó súlyt. A fogyasztók érdekében ennél több információ is adható. Például tárolási, felhasználási javaslat vagy táplálkozási információ. Tovább…
Az élelmiszer sokszor utazik egyik országból a másikba, gyakran szinte megkerüli a Földet. Gondoljunk csak az Ecquadorból származó banánra vagy a Ceylonról jövő teára. A legtöbbször ez a fogyasztói igények kielégítését szolgálja. Vajon tisztában vannak-e a fogyasztók azzal, hogy igényük kielégítése milyen következményekkel jár? Tovább…
Nagyon sok élelmiszer állati eredetű. Az állati jólétért küzdő aktivisták hangosan hírdetik, hogy amikor húsféleséget vásárolunk, biztosnak kellene lennünk abban, hogy az állatok tenyésztése és levágása tiszteletben tartotta az állati fajt. Ma egyre többen figyelembe veszik ezt a szempontot. Tovább…
