Fenntartható fogyasztás
Ebben a részben a táplálkozás és a fenntarthatóság kapcsolatának kérdéseit tekintjük át. Megvizsgáljuk, hogy honnan származik az élelmiszer, hogyan választjuk ki, hogyan készítjük el és mindezzel hogyan viszonyulunk a fenntarthatósághoz.

A Föld gyorsan növekvő népességének egyre több élelmiszerre van szüksége. Az emberiség egyre nagyobb terméshozamokkal igyekszik az élelmiszerhiányt és az éhinséget megszüntetni, eközben azonban kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre, a társadalomra és a globális gazdaságra. Nagy a nyomás a fogyasztókon, hogy olyan élelmiszert vásároljanak, amely csillapítja ugyan az éhséget, ám gyakran inkább csak veszélyes vegyianyag koktél, és így hosszabb távon negatívan hat a jól-létre. A fenntarthatóság kérdései között ezért kiemelt fontosságú az élelmiszertermelés és -fogyasztás, a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz (...) Tovább…

Napjaink átlagos fogyasztója elsősorban a boltok polcain találkozik először az élelmiszerek jelentős részével. A mezőgazdasági termékek közel 80%-a feldolgozott formában kerül forgalomba. A termelés jelentős része koncentráltan zajlik, a kisüzemek fennmaradási esélye csökken. A hagyományos, közvetlen termékértékesítési formák kevésbé számottevőek, ugyanakkor egyre komolyabb igény jelentkezik a fenntarthatósági elvek fokozottabb érvényesülésére. Az élelmiszeriparban a fenntarthatóság két módon jelentkezik: Érvényt kell szerezni annak, hogy a termelés magas műszaki színvonalon, megfelelő szakértelemmel, a helyi adottsághoz (...) Tovább…

Ebben a részben az élelmiszer-, és italválasztás fenntarthatósági szempontjairól lesz szó. Ha szigorú elveket vennénk figyelembe, ennek alapja az önellátás lenne, tehát mindent maguk a háztartások állítanák elő. Napjainkban azonban az önellátás csupán néhány közösség sajátja. Egy részük önként választja a „kivonulást”. Természetesen itt sincs minden esetben szó teljes önellátásról, hiszen bizonyos termékek, alapanyagok cseréje megengedett, illetve az olyan termékek és szolgáltatások esetében, amelyeket az egyes közösségek nem képesek előállítani, „lehetséges” a kapcsolat a külvilággal. Az önfenntartó közösségek másik típusa (...) Tovább…

A fejlett világ háztartásainak csak egy része főz több-kevesebb rendszerességgel. Jellemző trend a kész- és félkész ételek, a valamilyen tartósítási eljárással kezelt élelmiszerek fogyasztása. További lehetőségként ott vannak az éttermek, a büfék. Az alternatíváknak csak a hagyományaink és a pénztárcánk szabhat határt. Az otthoni étkezés és főzés az esetek többségében olcsóbb, arról nem is beszélve, hogy így legalább tudjuk, mit teszünk az ételbe. Az ételek elkészítése során két fő szempontra kell tekintettel lenni: egyrészt, hogy az elkészítés során ne menjenek tönkre az értékes, fontos tápanyagok, másrészt , hogy az egyes (...) Tovább…