Befektetési alapok

A befektetési alapok olyan professzionálisan menedzselt intézmények, amelyek a befektetőktől befektetési jegyek révén összegyűjtött tőkét különböző pénzügyi vagy egyéb eszközökbe fektetik.

Hogyan működnek a befektetési alapok?

Mit csinál az alapkezelő?

A befektetési alap befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg. A befektetési jegyek értékesítésével és a befektetések hozamával megteremtett vagyontömeget az alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezeli. A befektetési alapkezelési tevékenység során az alapkezelő első lépésben az általa meghirdetett befektetési elveknek megfelelő alapot alakít ki. Ezt követően az alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeket a saját döntése alapján, a meghirdetett elvekhez igazodóan adja-veszi. Alapkezelő csak névre szóló részvényekkel rendelkező és alapesetben minimum 100 milliós jegyzett tőkével alapított, részvénytársaság lehet.

Mit csinál a letétkezelő?

A befektetési alapok működésében fontos szerepet játszik a befektetés alap letétkezelője is. A letétkezelő, az alapkezelő megbízása alapján, a következő tevékenységeket végzi:

• letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését,
• a befektetési alap bankszámlájának, illetve értékpapír számlájának vezetését,
• a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet, valamint az alapkezelő sajátos ellenőrzését. A befektetési alap letétkezelési tevékenységét hazánkban működő hitelintézet láthatja el.

Mi az a nettó eszközérték?

A befektetési alapok működéséhez kapcsolódó sajátos fogalom a nettó eszközérték. A nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel. Az induláskor a befektetési alap saját tőkéje a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg. A különböző befektetések következtében megszerzett eszközök értéke azonban a piacon állandóan változik, illetve arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a befektetések folyó jövedelmet (kamat, osztalék, bérleti díj stb.) is hozhatnak. A jól működő alap tőkéje folyamatosan növekszik. A gyarapodás új befektetések vásárlására, vagy a jegyek tulajdonosai számára történő hozam kifizetésére használható. A befektetési jegy hozama a tőkenövekmény azon része, amelyet az alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési jegyekre köteles kifizetni. Mindezek a kedvező vonások nagyon népszerűvé teszik a befektetési alapokat, hiszen azok a kisbefektetők, akik közvetlen befektetőként nem képesek a tőkepiacot elérni, az ott elérhető nyereségek nagyságrendjével megegyező hozamokat is realizálhatnak. Sohasem szabad azonban elfeledni a kockázatok és hozamok közötti alapösszefüggésről, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy bizonyos esetekben az alap hozama akár a látra szóló betétek kamatszintjétől is jelentősen elmaradhat. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért bízzák a befektetők megtakarított pénzüket egy vadidegen alapkezelőre? Ennek számos oka közül a következőket emelném ki: a befektetési alapok a töredéktőkék összegyűjtésére koncentrálnak, így az optimális befektethetőség határát el sem érő megtakarítások is utat találhatnak a befektetési piacra, hiszen az alapot semmi sem akadályozza meg abban, hogy akár 1 Ft névértékű befektetési jegyeket bocsásson ki;

• a kis befektetők a befektetésre szánt összegek minimális nagysága miatt nem képesek kihasználni a diverzifikációból fakadó előnyöket, az alap viszont igen;
• a legtöbb befektetőnek sem szakértelme, sem ideje nincsen a befektetési portfólió folyamatos menedzselésére.

A befektetési alapok típusai

A befektetési alapok lehetnek nyílt- és zártvégűek, alapíthatók nyilvánosan vagy zártkörűen is. A nyíltvégű alapok alapkezelője visszaváltható befektetési jegyeket értékesít. Ebben az esetben, a szabályzatban meghatározott módon, a befektető által megjelölt napon, a letétkezelő útján a pénztári órák alatt, nettó eszközértéken köteles a visszavásárlást is lebonyolítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyíltvégű befektetési alapok a nettó eszközértéket minden üzleti napon közzéteszik, és az ezen alapuló árfolyamon, vissza is vásárolják a befektetési jegyet. A nyíltvégű alapoktól, egy hasonlóan kialakított árfolyamon, folyamatosan vásárolhatunk is befektetési jegyeket. A jegyek folyamatos visszavásárlása és kibocsátása miatt, a nyíltvégű befektetési alapok saját tőkéje természetesen változhat. A zártvégű alapok határozott időre jönnek létre. Az alapkezelő a lejárati idő, illetve az alap felszámolása előtt semmiképpen nem válthatja vissza a zárt alap befektetési jegyeit. Amennyiben a befektető el akarja idegeníteni a jegyét, ezt csak személy fél felé teheti meg.

Milyen eszközökbe fektethetnek az alapok?

Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelők, csatlakozásunk óta, ún. európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban. Az európai befektetési alap tehát, olyan Magyarországon létrehozott befektetési alap, amelynek szabályozása megfelel az EU irányelveiben foglalt előírásoknak, ezért csatlakozásunk óta befektetési jegye az EU valamennyi tagállamában szabadon forgalmazható. Mindez persze a viszonosság alapján azt is jelenti, hogy az Unió másik tagállamában létrehozott, az irányelveknek megfelelő alapok befektetési jegyei Magyarországon is szabadon forgalmazhatóvá váltak. Az európai befektetési alapoknál a befektetési szabályok szigorúbbak a nyilvános értékpapíralapokra vonatkozó szabályoknál. Az európai befektetési alap kezelője csak alapkezeléssel foglalkozhat, más tevékenységet nem folytathat. Az irányelvek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tagállamok más típusú befektetési formákat is meghatározzanak, ezekre azonban már nem vonatkozik az „egységes európai útlevél” elve, a szabályozás és az engedélyezés minden ország saját kompetenciája.

A befektetési alapba befektető alap az értékpapíralapok olyan sajátos típusa, amely a visszaváltási igényeket szolgáló likvid eszközökön túl csak befektetési jegyeket és a hasonló elven működő külföldi intézmények által kibocsátott értékpapírokat tartalmazhat. Mivel ebben az esetben, a befektetések tárgya eleve bizonyos diverzifikációs követelményeket kielégítő eszköz (ti.: egy befektetési jegy), ennél az alaptípusnál nem érvényesek a más alaptípusnál felállított befektetési korlátok.

Az alapok fektethetnek különféle származtatott ügyletekbe is. A származtatott (derivatív) ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). Az alapkezelő, a befektetési alap nevében, származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet. A származtatott ügylet alapterméke befektetési eszköz, deviza, illetve ingatlan lehet. A derivatívák piacán számos ügylet mögött nagyon magas spekulációs kockázat jelenik meg. Ezt a nagyon magas kockázatvállalást a mások pénzét kockáztató alapok esetén korlátozzák

Az indexkövető befektetési alap célja egy indexkosár (mondjuk a BUX) összetételének leképezése. Mivel az indexek eleve megtestesítenek valamilyen fokú portfólió diverzifikációt, ezért ez az alaptípus is mentesül az általános, illetve a nyilvános értékpapíralapokra vonatkozó befektetési szabályok alól. Az indexkövető befektetési alap - az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplő értékpapírokat tartalmazhat. Ennek értelmében, az indexkövető alap kialakításakor, az alapkezelő, az induláskor valamely tőzsdeindex belső súlyainak megfelelő értékpapír portfóliót vásárolja meg. Az indexkövető befektetési alap portfóliójában szereplő értékpapírok súlya, az egyes értékpapírok indexbeli súlyától, maximum öt százalékponttal térhet el. Az alapkezelőnek úgy kell eljárnia, hogy az index teljesítményét, az alap portfóliójának a teljesítménye mindenkor pontosan kövesse. Az indexkövető alap csak egy évnél régebben és folyamatosan közzétett index követésére jöhet létre. Az index folyamatos közzétételének megszűnése esetén, az alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, illetve át kell alakítani.

Az ingatlanalapokra vonatkozó speciális befektetési szabályok közül a következők a legfontosabbak:

• a befektetések diverzifikálására való törekvés az ingatlanalapra is érvényes, az ingatlanalap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt tartalmazhat.
• az ingatlanforgalmazó alapnál egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 20%-át, ingatlanfejlesztő alapnál pedig a 30%-át. Ingatlanfejlesztő alap kizárólag zártvégű alapként hozható létre.

Források:

Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége

Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete

Dolceta 2 modul kollektív befektetések