Költségvetés, készpénz áram
A költségvetés készítés és a költségvetés alapján történő gazdálkodás a családok számára is fontos. A családi költségvetés elkészítése és működtetése sok tekintetben hasonlít a különböző gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű tevékenységére. A családoknak is teljesíteniük kell a kötelezettségeiket és mindezt csak korlátozott pénzforrásokból fedezhetik.
Költségvetés készítés és készpénzáram
A költségvetés készítés és a költségvetés alapján történő gazdálkodás a családok számára is fontos. A családi költségvetés elkészítése és működtetése sok tekintetben hasonlít a különböző gazdálkodó szervezetek ilyen jellegű tevékenységére. A családoknak is teljesíteniük kell a kötelezettségeiket és mindezt csak korlátozott pénzforrásokból fedezhetik.
1. Miért fontos költségvetést készíteni?
Ha valaki életében először gondol arra, hogy családi költségvetést készítsen és még soha nem csinált hasonlót, akkor a következő kérdést szokta feltenni magának: honnan láthatnám én a jövőt? Ezen a kérdésen elgondolkodva sokan erre a könnyű kifogásra alapozva el is vetik a költségvetés készítésének ötletét.
A kiszámíthatatlan jövő ellenére lehetséges költségvetést készíteni. Megbecsülhetjük a jövedelmünket és a kiadásainkat is. Az első alkalommal talán nem sikerül olyan jól és a tényleges számok eltérnek a becsültektől, de minél többször próbálkozunk, annál pontosabbak és sikeresebbek leszünk. Ha sikerül jó költségvetést készíteni, magunk is meg fogunk lepődni a gazdálkodásunk jellemzőin és egyre tudatosabban fogunk a pénzzel bánni.
Mivel győzhetjük meg magunkat arról, hogy érdemes költségvetést készíteni?
- Gondoljunk a jövőre! Ha elemezni kezdjük, hogy az elkövetkező időben mekkora lesz a jövedelmünk magunk is szembesülhetünk néhány ténnyel és - ki tudja – talán még arra a döntésre is juthatunk, hogy munkahelyet kellene változtatnunk, tovább kellene tanulnunk, vagy valami újba kellene kezdenünk annak érdekében, hogy többet keressünk.
- Előre tekintve képes lehetek belátni a kiadásaim nagyságát. Feltehetem a kérdést: csökkenthetők ezek? Vállalhatok újabb terheket a már meglévők mellé?
- A kiadások és bevételek szembeállítása kétféle eredményt hozhat: bevételi vagy kiadási többletet. Pénzmegtakarítást vagy pénzhiányt. De ahhoz, hogy reális képet kapjunk, kíméletlenül őszintének kell lennünk magunkkal. Nem szabad magunkat túlzott optimizmussal becsapni, jobb ha kissé pesszimisták vagyunk…
- Ha a költségvetésem középtávon többletet jelez, elgondolkodhatok rajta, hogy miképp fektessem be a pénzem. Persze az is egy lehetőség az egyensúly elérésre, hogy többet költök. Nem szabad azonban olyan rendszeres többletkiadást vállalni, aminek nincs tartós fedezete.
- Az ellenkező esetben, ha az előrejelzés tartós pénzhiányt mutat, meg kell gondolnom a kiadásaim lefaragását, ha pedig az nem lehetséges, akkor sorra kell vennem a további lehetséges forrásokat.
2. Hogy készítsünk költségvetést?
Tegyük fel, hogy ebben a pillanatban egy költségvetés készítésre alkalmas papírlap, vagy számítógépes táblázat van előttünk. Nekilátunk a költségvetés összeállításának, ehhez nem árt néhány hasznos tanács:
- Gondosan mérjük fel és becsüljük meg a jövedelmünket. Komoly gondot okozhat, hogy a költségvetésnek ezt az oldalát nem minden esetben tudjuk uralni és ellenőrizni. A személyes körülmények, a gazdasági válság stb. hatására változhat az az összeg, amit hazaviszünk.
- Biztosan ne feledjünk ki egyetlen fontos kiadási tételt sem! A legjobb azzal kezdeni, hogy megnézzük a bankszámla kivonatunk tételeit.
A kiadásaink felett sokkal hatékonyabban rendelkezhetünk, ezekkel, különösen, ha elssorban rövidtávú elkötelezettségekből állnak, rendszerint könnyebb gazdálkodni. (Persze ha van egy 30 éves lakáshitelünk, azzal rövid távon nem sokat tehetünk
- A költségvetés készítés során nemcsak az a lényeges, hogy mekkora lesz egy adott időszakban a kiadásunk és bevételünk, hanem az is, hogy mikor kapjuk meg, és mikor adjuk ki a pénzt. Figyelnünk kell a készpénz áramlására (idegen szóval cash-flowra) is. A bevételek és kiadások felmerülése között rendszerint eltelik némi idő. Vegye figyelembe a tervezés során ezt az időeltérést. - Gondolja végig, hogy milyen hatásokra változhatnak meg a bevételei és kiadásai. Milyen fenyegetésekkel kell szembenéznie és milyen lehetőségeket ragadhat meg. Jó, ha a váratlan eseményekre alapozva van egy B terve is.
3. Hogyan ellenőrizzük a költségvetésünket?
Ha valóban hatékonyan akarunk a költségvetés alapján gazdálkodni, nem elég azt egyszer elkészíteni, hanem folyamatosan követni és ellenőrizni is kell. A tervezett és ténylegesen bekövetkezett bevételek és kiadások folyamatos összevetésével lehetünk csak képesek rugalmasan alkalmazkodni a valóságos gazdasági helyzetünkhöz. Természetesen annál gyorsabban és rugalmasabban tudunk alkalmazkodni, minél gyakrabban végezzük el ezt a munkát. A gyakorlatban azonban elegendő, ha havonta, vagy egy-egy jelentősebb pénzügyi esemény kapcsán végezzük el az ellenőrzést.
Az ellenőrzés során nem csak a bevételek és kiadások összevetésére kell szorítkoznunk. Fontos, hogy gondoljunk a következőkre is:
- Mindig elemezzük azokat az okokat, amelyek a bevételek és kiadások eltérésére vezettek!Rosszul számoltunk? Rossz információkra alapoztunk? Elfeledkeztünk valamiről? Megváltozott valami az elmúlt hónapokban? Tartós ez a változás vagy eseti?
- Vonjuk le az elemzés tapasztalatait! Nyilván túl nagy munka lenne ezt havonta megtenni, de mindenképp érdemes azokat a következő költségvetés tervezési időpontban figyelembe venni. Így lassanként egyre pontosabb, megalapozottabb, objektívebb és reálisabb költségvetéseket tudunk készíteni. Ez pedig egyre hatékonyabbá és biztonságosabbá teheti a pénzügyeinket.
Kapcsolat a Pénzügyi szolgáltatások modulhoz (Modul 2):